2012. december 9., vasárnap

36. fejezet by:Eszti


*Sam szemszöge*

Nagyon örülök annak, hogy Zayn a régi. Mégsem tudok most a többiekkel örülni, annyi kérdés kavarog a fejemben. Megtartsam? Csak meg kéne... Ha meg is tartom, biztos hogy fel tudom nevelni? Nem korai még a gyerekvállalás az én koromban?
Sok kérdésem van... de ki segít a megválaszolásukban?


~ 2 héttel később ~

*Louis szemszöge*
Megváltoztak a dolgok amióta kiderült, hogy Samnek gyereke lesz. Mindenki körülötte sürög-forog, hogyan tud neki segíteni. Ez teljesen jó, csak Ash-sel kb. 1 hónapja nem voltunk kettesben... Akárhányszor el akarom hívni vacsorázni vagy sétálni, mindig talál valami kifogást, hogy éppen miért nem ér rá. Talán már nem szeret?
Ja, és nem utolsó sor
ban egyre többet lóg Zaynnel. Én bírom Zaynt meg minden, de szerintem nem tudta kiverni a fejéből. Remélem nem fogja elcsábítani a csajomat...
Vajon ha megint döntenie kellene közöttünk isét engem választana vagy inkább Zaynt?

*Sam szemszöge*

A megtartsam kérdés már eldőlt. Megtartom. A többiek hallani se akartak az abortuszról. De biztos, hogy fel fogom tudni nevelni? És mi van ha Niall úgy dönt, hogy mégsem akarja ezt a gyereket és lelép. Akkor itt maradok 18 évesen egy gyerekkel az oldalamon úgy, hogy még a sulit se fejeztem be. Arról meg ne s beszéljünk, hogy saját magamat is alig tudom eltartani nem, hogy egy gyereket.
Gondolatmenetemből a kopogtatás zökkentett ki.
- Bejöhetek? - kérdezte Ash.
- Gyertek - mondtam.
- Min gondolkozol ennyire kismama?
- Éppen ezen - adtam rövid, tömör válaszomat.
- Ajj Sam, meddig fogod magad ezzel kínozni? Remek szülők lesztek mind a ketten.
- Épp ez az. Mi van, ha Niall meggondolja magát miután megszületett a gyerekünk? Mi lesz ha lelép és itt hagy 18 évesen egy gyerekkel az oldalamon? Ash, saját magamat nem tudom eltartani. Egy gyereket meg főleg nem.
- Sam, ennyire nem bízol Niallben? Ő nem tenne ilyet, hogy csak úgy lelép...

*Niall szemszöge*

Éppen a szobánkba tartok mikor hallom, hogy Sam és Ash benn beszélget.
-Ash, én bízom benne, de te is tudod, hogy először férjhez akartam menni és csak utána szerettem volna gyereket.
Ezt az egy mondatot hallottam, de ez bőven elég volt ahhoz, hogy megtudjam miért aggodalmaskodik napok óta Sam. Igazából megértem, hogy aggódik a jövője miatt, de én úgy gondolom, hogy fölösleges, mert én az ő jövője az enyém is és mindent meg fogok tenni, hogy szép jövőnk legyen.
Már meg is van mi lesz az első lépés ennek érdekében.
*Kim szemszöge*
- Vacsiii - kiáltottam el magam.
Az első ember aki lejött természetesen Niall volt Sammel az oldalán. Utánuk szépen jöttek a többiek is.
- Hogy van a mi kismamánk? - érdeklődtem.
- Kössz jól, de mi lenne ha a nevemen hívnátok? Óriási kérés? - mérgelődött.
- Jójó bocsi, nem kell felkapni a vizet rögtön.
- Bocsi Kim, nem tudom mi van mostanában velem. Olyan gyorsan felkapom minden apró dolgon a vizet...
- Hmmm... talán azért, mert terhes vagy? - adta meg Liam a választ.
- Légyszi, aki meg tudja magát erőltetni egy kicsit az vacsi után csináljon egy kis rendet a házban.
- Minek ez a felhajtás? - kérdezte Zayn.
- Holnap vendég jön hozzánk és egy kis ideig itt is fog lakni.
- És ha szabad megkérdeznem, ki lesz a látogató? - kíváncsiskodott Louis.
- Hát... Brooke, az ikertesóm - mondtam félve, mert nem tudtam, hogy hogyan fognak erre reagálni.
- Dejó... - mondta Ash irónikusan.
- Jó, én értem, hogy nem éppen a kedvencetek, de tegyétek azt meg nekem, hogy adtok neki egy esélyt. Ő a testvérem.
- És az enyém is - mondta Liam.
- Holnap mikor érkezik? - kérdezte Dani.
- Nemtudom pontosan, még este elvileg beszélünk facebookon.

- Köszi a vacsorát Kim, ha nem baj akkor én megyek és lefekszem aludni, nagyon fáradt vagyok - mondta Sam és felállt az asztaltól.

~ reggel ~

*Harry szemszöge*

Reggel arra ébredtem, hogy mindját behugyozok. Gyorsan fölkeltem és rohantam a WC-re. Már majdnem hútam le a nadrágomat mikor látom, hogy Sam a WC fölé hajolva rókázik. Niall is ott volt mellette.
Fogta a haját, próbált neki segíteni b
ár, nemtom hogyan lehet egy hányó emberen segíteni.

-Bocsi Harry, de várj egy kicsit - mondta Niall.
-De nem tudok várni, mindjárt behugyozok.
-Akkor intézd el máshol. Menj ki
az udvarra vagy nemtom.
-Igenis kapitány! - mondtam és rohantam az udvarra. Sajnos nem bírtam addig visszatartani. Nem ne gondoljátok azt, hogy behugyoztam csak éppen meglocsoltam egy szobanövényt...
*Liam szemszöge*
Nem hiszem el, hogy tudnak a lányok ennyit készülődni? Pedig csak a reptérre megyünk Brooke -ért.
-Csajok, gyertek már! El fogunk késni! - próbálkoztam újra.
-Jó, már itt is vagyunk - mondta Dani.
-Induljunk, mert tényleg elkésünk - adta az utasítást Kim.
-Csak én nem látom? - kérdeztem a lányoktól.
-Nem, én sem - mondta Dani.
-Ti tényleg összeilletek. Ugyanolyan vakok vagytok mindketten -vágta a fejünkhöz Kim - ott integet.
-Jólvanna sasszem, de rengetegen vannak itt... - mérgelődtem egy kicsit.
-Sziasztok! - köszönt Brooke.
-Szia tesó! - köszöntünk Kimmel egyszerre.
-Hello! - köszönt Dani is.
-Hogy utaztál? - érdeklődtem.
-Végigaludtam az utat - mondta vigyorogva.
-Na szerintem induljuk haza, mert így soha nem fogunk odaérni - vetette fel a remek ötletet Danielle.
*Brooke szemszöge*

Nagyon izgulok hogy fognak fogadni a többiek. Kim azt mondta most nem tartozom a kedvencek közé, de megkérte őket, hogy ne legyenek bunkók velem. Remélem az igazi énem jobban fog nekik tetszeni...
Na megérkeztünk. Mély levegő, nyugi. Nem lesz semmi baj...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése