43. fejezet by: Brigi

-Te jó ég! Teljesen ki ment a fejemből. Ma este lesz gimis osztálytalálkozó.

-Tényleg? És én erről miért nem tudok?

-Azért, mert engem hívtak föl és én mondtam, hogy majd szólok neked. De nekem természetesen teljesen kiment a fejemből. Bocsi.

-Semmi baj, de akkor most spuri haza készülni...

*Kim szemszöge*

Alig vártam, hogy Ash végre lejöjjön a csini rucijában. 
Itt van a ruha amibe Ash hirtelen átöltözött: (by: Heni)

 Tudjátok miért várom?

-Kész vagyok! -kiáltja Ash és lélekszakadva rohan le a lépcsőn... azt hiszi késésben vagyunk.

-Aaaaashley! Becsaptalak! Ma nincs osztálytalálkozó. -szóltam neki nevetve. Itt egy cifra káromkodás csúszott ki a száján, majd durcásan megjegyezte, hogy milyen vicces kedvemben vagyok.

*Harry szemszöge*

Kitaláltam, hogy ma este kéne valami izgisebbet csinálni. Első gondolatom az volt, hogy whiskey-t veszek... biztos ami biztos alapon. 
 
Miután hazaértem az üvegekkel Loui meg is kérdezte, hogy mit kezdek egyedül ennyi piával. Hát igen, enyhe akut alkoholmérgezés.... 

-Ma este inni fogunk! -jelentettem ki.

-Elég határozottnak tűnsz. -röhögött Zayn, amint lejött Brooke-al az oldalán.

-És mit gondoltál, Harrym? Mindenki parancsra fog inni? -kérdezett mosolyogva Kim.

-Nektek nem osztálytalálkozón kéne lennetek? -érdeklődött Tommo.

-Kim unatkozott... -kezdte Ash.

-És azért nem mentetek?

-Nem... unatkozott, ezért kitalálta ezt az osztálytalálkozó-dolgot. Engem meg jól felültetett. -húzta el a száját a lány.

-Akkor ma végül miért fogunk inni? -tapintott rá a lényegre Dani.

-Majd kitaláljuk! Felőlem játszhatunk is majd valamit...

  

~este 8 körül (mindenki otthon)~

*Zayn szemszöge*

 

Már mindenkiben van egy pár pohár whiskey, ugyanis ivós Felesz vagy mersz?!-et játszunk. Attól ivós, hogy aki nem csinálja meg a feladatot annak innia kell egy pohárral. 
 Ez viszonylag sokszor bekövetkezett, mert volt egy-két olyan feladat amit senki se csinálna meg szivesen...

~másnap~

*Liam szemszöge*

Azt tudni kell rólam, hogy én nem mindig szoktam annyit inni, mint a többiek.... ez alap, tegnap is így volt. Míg a többiek totál részegen tántorogtak, én csak nyugodtan néztem őket és röhögtem rajtuk. Ezért ma én voltam az áldott kivételek egyike, aki nem ébredt rohadtul másnaposan.
-Fáj a fejeeeem! -hallottam Brooke nyávogását. Még mindenki a szobájában volt, hiába múlt el már fél 12. Én a konyhában ültem Danielle mellett, a reggelimet falatozva.
-Liam! Dani! Iszonyat mázlisták vagytok! Szétmegy a fejem, és fogalmam sincs, hogy hogyan kerültem Lou ágyába! -panaszkodott Brooke megállás nélkül.

*Ash szemszöge*

Szeretek egy kemény este után Louis mellkasára dőlve felébredni... Most viszont úgy érzem, hogy ez nem Ő.
-Louis? -kérdeztem csukott szemmel. Kérdésemre csak egy alvó ember szuszogását hallottam válaszként. Erre már kinyitottam a szemem. Elég fura látvány fogadott, nekem elhihetitek. Zayn aludt édesen az ágyon, tőlem 5 centire. Kim az ágyam mellett aludt, a földön fetrengve. Megpróbáltam halkan kiosonni, de nem sikerült, mert Zayn ráfeküdt a kezemre.
-Auu!! -jajdultam fel picit hangosan... nem tehettem róla, Zayn teste elég nehéz egy kezemnek.
-Zayn! Eltöröd a kezem. -súgtam a fülébe. Ha őt muszáj, legalább a többieket nem akartam felkelteni.
-Ash? -nézett rám kómás fejjel.
 
-Nem, Harry... na, leszállnál a kezemről? -forgattam meg a szemem. Ez után Zayn is felkelt és együtt lementünk a konyhába, hagytuk Kimet aludni.

*Louis szemszöge*

Mikor felébredek egyedül fekszem az ágyban... mi történt tegnap??? Megnézem a konyhát, gondolom ott vannak a többiek.

~ a konyhában~ 

-Emberkék! Mindenki itt van? -kérdezi Dani.
-Jelen! -mondtam én, és velem együtt Ash, Zayn, Brooke, Liam és Kim (aki idő közben letámolygott egy életmentő Aspirinért.)
-Harry? -kérdeztem kétségbeesetten.

~1 kerek óra múlva~

*Brooke szemszöge*

-Na ne szivass! -kiáltottam fel. 12:45-t mutatott a telóm, mikor megtaláltam Harry-t az utcán. Egy..... egy szemetes tetején ücsörgött ráérősen.
 
-Tudtam, hogy egyszer értem jöttök! -kiáltott fel, majd kikászálódott fekhelyéből.
-Te itt aludtál? -fintorogtam.
-Talált süllyedt!

*Harry szemszöge*

-Hazza! Aggódtunk, hogy nem leszel meg! -ölelt meg egyből Kim.
-Kim... feljönnél a szobánkba 1 percre? Meg szeretnék beszélni valamit veled.

~szobánkban~

-Figyelj... be kell vallanom valamit. Nem a kukában aludtam!
-Akkor hol? Mindenki tök részegen esett be az első ágyba amit talált... te hol voltál? -nézett rám furán a barátnőm.
-Caroline-nél kötöttem ki....
 
-Harry!!! Ne idegesíts fel!
-Kim! Részeg voltam! Sajnálom! Nekem nagyon betett az a sok béna kérdés miatt ivott whiskey. -vágtam bűnbánó arcot... ám a sorsom ekkora már eldőlt. 
-Harry. Lefeküdtél vele??
-Én.. én... -kezdtem dadogni, ugyanis féltem kimondani, de végül megtettem.- igen... -hajtottam le a fejem.
 
-Ááááááá! -sikított egyet. (Kim általában így adja ki magából leggyorsabban a dühét...most nem vált be..)
-Kim! Kérlek bocsáss meg!
-Harry... nem tudok! Nem az zavar feltétlenül AMIT tettél, hanem hogy MIKOR.... hiszen neked barátnőd van! Felőlem bármikor ágyba bújhatsz vele...
-Inkább veled... -szóltam közbe egy féloldalas mosollyal.
-Harry! -kiáltott rám idegesen- Szóval... bármikor megteheted ezt csak nem akkor mikor barátnőd van! Nehéz megszokni, hogy van valaki más is a környezetedben akire figyelni kéne? -gyűltek a könnyei a szemében.- Megkönnyítem a dolgod...így bármikor csinálhatsz ezzel a nővel bármit, amit csak akarsz. Szakítok veled. -sütötte le a szemét, majd kiviharzott az ajtón, egyenesen a szobájába.

*Kim szemszöge*


Borzasztóan összetörtem. Harry nem is tudja elképzelni mekkora fájdalmat okozott nekem. Pedig én mindig szerettem!