2012. november 18., vasárnap

13. fejezet by: Brigi

 *Louis szemszöge*

Mi??? Ezt meg, hogy a manóba találták ki? Egy egész napon keresztül csak vásárolni??
-Hát jó. Ha ez kell, hogy kiengeszteljelek akkor elmegyek veletek.
-Jó. Akkor megbocsátok - monda Ash és megcsókolt.

~másnap, a repülőn~

*Ash szemszöge*

Igen, már a hazafelé menő repülőn ülünk. Természetesen Lou mellett ülök, akivel már holnap lesz randim, a második. :$ A plázázást pedig elhalasztottuk szintén holnapra, mert Londonban több a bevásárlóközpont, mint Hawaii-on. ;)
-Ash! Mérges vagy még rám a tegnapi miatt? Nagyon sajnálom. . -kérdezte Louis bűnbánó kutyapofival az arcán. Hát lehet neki ellenállni?
-Nem....nemannyira. De azért még kell egy kis idő, hogy elfelejtsem ezt a baklövésedet! -válaszoltam neki. Hozzábújtam és nekidőltem a vállának.
-Tudod, hogy elmennél párnának?? :D -kérdeztem tőle.
-Tudom.....és te tudod, hogy elmennél vállzsibbasztónak? :P
-Ennyire nyomlak? Zayn nem mondott semmi ilyet....;P -vettem fel egy mindenttudó mosolyt.
-Tee...tee..te rádőltél Zayn-ra??
-Miért, nem szabad? Tudtommal azt csinálok, amit akarok....különben sem járunk!
-Deee.... -a vér teljesen kiment az arcából. Látszott rajta, hogy rosszul esett neki.
-De kis hülye vagy!  :D Látod, nekem is ilyen szar volt, mikor te elmentél a kis ribiddel.... -mondtam neki okítóan.
-Huhh...már kajak azt hittem képes lennél megcsalni Zayn-nal.
-1.) Nem járunk, nem tudlak megcsalni. 2.) Válradőlés még nem megcsalás.
-Ohh...ne rontsd már el!
-Mit??
-Ma akarom megkérdezni. :)
-Tényleg??? ^^"
-Bizony... De hamár így szóbajött...szóval...lennél a barátnőm? :)
-IIIgen!!! :$
-Szuper! Nagyon szeretlek!
-Én is nagyon, Lou. -és ekkor Louis az arcával felém közeledett...ééés... megcsókolt. Azt hiszem elmondhatom, hogy ez életem egyik legszebb pillanata. :) És az a csók... ;$

~otthon~

*Kim szemszöge*

Mivel elég későre értünk haza, mostmár mindenki bemegy a szobájába.
Persze a párok egy szobában alszanak. :)

*Louis szemszöge*

Bementem a szobába és láttam, hogy Ashley már befeküdt az ágyba. Nem vett észre. Elkezdtem énekelni neki a Wonderwall-t. ;)

*Ash szemszöge*

Annyira szeretem a hangját. Kár, hogy nem énekel olyan sok szólót.
A dal befejezése után kedvem lett volna elolvadni a meglepetésétől... <3

~reggel, a konyhában~

*Niall szemszöge*

Mivel mindannyian bejelöltük Facebook-on a lányokat, ezért kíváncsiságból megnéztem Sam adatlapját és megdöbbenve láttam, hogy holnap lesz a szülinapja!
Mivel Kim pont előttem ült, megrúgtam a bokáját. Rámnézett, én pedig szememmel a lépcső felé intettem. Ő vette az adást. Én elindulok felfelé, ő pedig jön utánam. Még visszakiált a lépcsőről a többieknek:
-Köszönjük a reggelit! :DD

*Sam szemszöge*

-Hát ezeket meg mi lelte?? -kérdezte Danielle értetlen fejjel.
Én persze, mivel féltékeny típus vagyok, egyből indultam utánuk sompolyogva a lépcsőn.
-Ne menj, Sam, nem lesz jó vége! -szólt rám Liam. Már ez sem érdekelt....hatalmába kerített az érzés, hogy mi van, ha Niall megcsal!!?

~a szobában~

*Kim szemszöge*

Niall már elmondta, hogy mit akar tőlem. Most éppen ötleteket adok neki...
-Majd megvesszük neki a tökéletes ajándékot, én segíteni fogok! :)
-Jó, köszi, de mikor?
-Ma este menjünk...senki se fog rájönni, legalábbis remélem, hogy Sam végképp nem!

*Sam szemszöge*

Ma este menjünk...senki se fog rájönni, legalábbis remélem, hogy Sam végképp nem!
Hogy mi??? :O Niall tényleg képes megcsalni??! Ezt nem hiszem el....
Ott ahol voltam, az ajtó és a lépcső között, összeomlottam és csak sírtam.... Liam volt az egyetlen, aki észrevette, hogy valami nincs rendben velem (mivel az összes többi emberke elment pizzázni, ő viszont nem volt éhes). Ő most itt ül és vállamat ölelve vigasztal. Az élet miért ilyen igazságtalan? :'/
*Niall szemszöge*

Mikor kilépek az ajtómon, észreveszem, hogy Sam ott ül és sír. Ajjaj.... vajon hallott valami félreérthetőt?? :@
-Hogy tehetsz ilyet Sam-mel??? -kérdezte dühösen Liam (akinek Sam már elmesélte mit hallott).
-MOST AZONNAL megyek innen!! Nem maradok itt egy perccel se tovább!... -kiáltotta Sam és szaladt a cuccaiért.
Kim csak a nagy kiáltozásra jött ki a szobából, és megkérdezte:
-Itt meg mi történt??...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése