2012. november 18., vasárnap

29.Fejezet by: Heni

-Bakker, ez tényleg be van zárva. -állapította meg a fiú is.
-De vajon miért van zárva az ajtó? Azért, hogy ne engedjen be minket, vagy mert ő sincs bent? -kérdeztem.
-Hol máshol lenne....? -gondolkodott hangosan Niall.
-Várjunk csak....hol van Louis?? Miért gondolom, hogy a répaimádónak köze van a zárt ajtóhoz?... -szólalt meg köztünk a leglogikusabb, Sam.

*Sam szemszöge*

Nem hiszem el, hogy

Louis is csak úgy szó nélkül eltűnt, ráadásul valószínűleg Ashleyvel vannak együtt egy hotelben, pedig azért vettük meg ezt a nagy házat, hogy ne kelljen külön hotelekbe menni....nem értem őket... Senkinek semmi tippje, hogy hol lehet Ash és Lou. Remélem, hogy nem azért mentek el, mert esetleg 
 
hárman jönnének vissza, és nem akarják, hogy tudjuk...bár nem hiszem.....de ki tudja...

*Kim szemszöge*

Sajnos Harryvel még nem vagyunk valami közel a keresés végéhez. Kitaláltuk, hogy mivel az anyánkat elég nehéz lesz megkeresni, mert én igazából egyáltalán nem is emlékszem, hogy hogy néz ki, ezért úgy gondoltuk, hogy megpróbálkozunk most az apánk keresésével. Ez kicsit könnyebb feladatnak bizonyult, mert én ugyebár tudom, hogy hol lakik, mert vele éltem. Amennyire ismerem az apám, valószínűleg még mindig ugyanott lakik, mint ahol kiskoromban laktunk. Már csak nagyjából vissza kellene emlékeznem a helyre ahol laktunk. Még szerencse, hogy nálam voltak a kiskori fényképeim, így kb be tudtam azonosítani a helyet.

*Harry szemszöge*

Kimmel nagyjából kitaláltuk a képek segítségével, hogy valahol London közelében lehet az a ház ahol valószínűleg az apjukat találjuk.

Beültünk a kocsiba és indultunk a házhoz. A környék nagyon ismerős volt számomra, csak arra nem tudtam rájönni, hogy honnan.
- Itt fordulj be, mert ebben az utcában kell lennie a háznak- utasított Kim.
- Oké....azt hiszem itt is lennénk- mondtam, de most már nagyon ismerős volt a hely.
- Nagyon kíváncsi vagyok, hogy még megismer-e egyáltalán- mondta izgatottan Kim.
- Hát ha már idáig eljöttünk, akkor már nincs mit vesztenünk- biztattam.
- Hát jó...akkor csengetek- azzal megnyomta a csengőt, majd néhány perccel később már kis is nyílt az ajtó.
- Sziasztok mit szeretnétek?-kérdezte az ember aki ajtót nyitott, és már rájöttem miért volt olyan ismerős, azért mert

Paul volt az, a managerünk...nagyon meglepődtem, de nem szóltam semmit Kimnek, és szurkoltam, hogy ő se szólja el magát.
- Hát...igazából az apukámat keresem...- mondta félénken Kim.
- Én nem tudom, hogy ki vagy, ezért nem tudok segíteni...de ha esetleg megmondod hogy hívnak akkor majd meglátjuk, hogy mit tehetek az ügy érdekében....
- Kimberly Walker vagyok, és csak azért vagyok itt, mert én itt laktam az apámmal több évig és gondoltam itt találom....
- Segíteni lehet, hogy tudok, mert ismertem egy bizonyos Anne Walker nevű nőt

akinek ikrei voltak, de nem biztos, hogy még mindig ez a vezeték neve, ugyanis elvált a férjével és azután pedig lett a férjének egy kisfia, de azt sajnos nem tudom, hogy hogy hívják.
- Nagyon szépen köszönöm ezt a rengeteg segítséget, nem is tudom, hogy köszönjem meg...
-Egyszerűen csak mond, hogy köszönöm.
- Akkor köszönöm szépen.
Miután elköszöntünk újra beszálltunk a kocsiba és indultunk vissza.
Nem akarom elkeseríteni Kimet, de nekem Paul nagyon gyanús volt, hogy ennyit tudott. Csak az a baj, hogy nem mondhatom meg neki, mert nem szabad megtudnia, hogy én ismerem Pault, ráadásul elég jól. De mindegy...inkább nem eszem magam ezen, mert úgysem tudok változtatni a helyzeten.

*Niall szemszöge*

Komolyan mondom, nem ismerek a srácokra.....Lou és Ash csak úgy szó nélkül eltűnnek...Kim mintha nem is önmaga lenne.....mostanában nem főz semmit, nem hívja szinte sosem Harryt.....ezen én már nem tudok és nem is akarok kiigazodni...

inkább eszem valamit...

*Brooke szemszöge*

Totál káosz uralkodik körülöttem...és ráadásul szerintem még nem is játszom jól Kimet, mert folyamatosan amikor kérdeznek valamit én meg válaszolok nagyon furán néznek....nem értem....

*Ash szemszöge*

Annyira jó itt lenni kettesben Louissal. Bár szerintem a srácok tuti nagyon mérgesek ránk, hogy csak úgy felszívódtunk...

Éppen a konyhában dobtam össze a vacsit mikor valaki csöngetett.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése