2012. november 18., vasárnap

26.Fejezet by: Heni

Hagytam az étkezőasztalon egy papírt, hogy ne aggódjanak annyira. Ez áll rajta:
"Ne haragudjatok rám! Szükségem van egy kis nyugira és nehéz döntések nélküli egyedüllétre (főleg), mivel ezt nálatok sajnos nem tudom megkapni, ezért elmegyek egy pici időre! Kérlek titeket, hogy miután ezt elolvastátok, ne essetek neki hívogatni engem, erre most nincs szükség. :)
Sok szerencsét kívánok az új házhoz, és ne feledjétek: nemsokára majd találkozunk! ;)
Ash xxx
Ui.: Mindenkinek küldök egy cuppanóst az arcára. :))"

*Louis szemszöge*

Reggel nagyon megijedtem, mert mikor felébredtem láttam, hogy Ash sehol. Azonnal beszaladtam szinte minden szobába (kivéve ahol a többiek aludtak), de sehol nem volt. Mikor a konyhához értem -mert arra gondoltam utoljára, hogy ott lehet- Megtaláltam a papír amire Ash az üzenetét írta. Nem tudtam elképzelni, hogy miért mehetett el......mindenfélére gondoltam, de mivel nem volt semmi értelmes ötletem, gondoltam felhívom.

Hiába csörgettem, nem vette fel csak az üzenetrögzítő volt bekapcsolva a csajok házában, viszont a telója ki volt kapcsolva. Tiszta ideges voltam, hogy most mi van. Nem volt jobb ötletem, mint az, hogy magamra kaptam a ruhám, beültem a kocsiba majd elhajtottam, még egy üzenetet sem hagyva a többieknek.
Pechemre, mint tudjátok nem vagyok valami gyors a vezetés terén, ezért csak 40 perc múlva értem a csajok házához, pedig az út nem több 25 percnél.

~csajok házában~

*Ash szemszöge*

Éppen a laptopomon böngésztem, mikor hirtelen kopogásra lettem figyelmes.
- Ki az?- kérdeztem félénken.

- Egy bohóc. Nem itt lesz az 5 éves kis Lucas szülinapi partija?- hallottam az ajtó mögül.
Kinyitottam az ajtót, és már éppen azon gondolkoztam, hogy most erre meg mit mondja, mikor az illető hirtelen megölelt. Még nem eszméltem fel a meglepetésből, mikor észrevettem, hogy Louis az.
- Szia Lou, minek köszönhetem ezt a meglepetést, te bolond?
- Hello! Csak azért jöttem, mert nagyon aggódtam, hogy miért szívódtál fel csak úgy hirtelen.
- Jajj, nagyon édes vagy Louis, hogy ennyire aggódsz értem, pedig még csak pár órája mentem el.
Elmondtam Louisnak, hogy most el kell mennie, mert egy kis magányra van szükségem, és majd pár nap múlva újra visszamegyek, miután tisztáztam magamban egy-két dolgot.

*Kim szemszöge*

Reggel, mikor felébredtem, úgy döntöttem, hogy ma elmondom Harrynek, hogy miért ülök mostanában ennyit a gép előtt........
- Harry, el kell mondanom valami nagyon fontosat, de meg kell ígérned, hogy nem mondod el senkinek, és, hogy segítesz benne.
- Oké, kivele, mi az a nagyon fontos dolog.
- Hát...nem is tudom hogy kezdjem...
- Talán az elején lenne érdemes kezdeni..
- Minden úgy kezdődött, hogy egyik reggel, mikor bekapcsoltam a gépem, láttam, hogy
facebookon bejelölt egy csaj, akit Brooke Walker-nek hívnak. Már az a név, hogy Walker elárulta azt számomra, hogy ez nem egy átlagos csaj. Megnéztem a képeit, és mintha a képeken magamat láttam volna. Először azt hittem, hogy ez mind csak vicc, de mikor visszajelöltem és elkezdtünk beszélgetni, egyre biztosabb voltam abban, hogy ő az én ikertesóm. Durva, mi?
- Hát...erre, aztán tényleg nem számítottam.
- Ja és ez még nem minden. Kiderítettük, hogy mindketten nevelőszülőknél élünk, de meg akartuk tudni, hogy igazából ki a vérszerinti anyánk. Több napig kutattunk, míg arra a döntésre jutottunk, hogy mivel én úgy is távol vagyok a szüleimtől, ezért odamegyek, és ott fogunk kutatni, mert a vérszerinti szüleink
Los Angelesben éltek, és Brooke is ott lakik. Ez lenne a sztorim az ikertesómmal.
- Huhh, nem is tudom, hogy erre mit mondjak.
- Éppen ez a baj, hogy, ha elmegyek Los Angelesbe akkor mi lesz a sulival, meg a többiekkel.
- Van egy ötletem....mi lenne, ha Brooke idejönne arra az időre amíg kutatsz, és így nem tudná meg senki, hogy valójában mi folyik itt. De nem mennél egyedül, mert veled mennék én is, és azt fogom mondani, hogy egy időre a szüleimhez utazok, mert mondjuk a nagybátyám megbetegedett.

- Ó Harry, te egy zseni vagy!
- Oké, akkor a terv megvan, de mikor indulunk?
- Szerintem az lesz a legjobb, ha még ma elhagyjuk a várost.

- Oksa, akk pakoljunk.

~másnap~

*Brooke szemszöge*

Eljött ez a nap is.....

Kimmel az Oxford street-en találkozunk, és itt fogjuk a ruhánkat kicserélni. Majd a kocsiját nekem adja, így én hazajutok a GPS segítségével, ő pedig megy Los Angelesbe....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése