27.fejezet by: Eszti

*Brooke szemszöge*

Eljött ez a nap is.....

Kimmel az Oxford street-en találkozunk, és itt fogjuk a ruhánkat kicserélni. Majd a kocsiját nekem adja, így én hazajutok a GPS segítségével, ő pedig megy Los Angelesbe....

*Harry szemszöge*

Reggel viszonylag korán keltünk, mert ma van a csere napja... Kicsit izgulok, hogy mi fog ebből kisülni, de ha a lányok ezt akarják hát legyen. A srácok úgy tudják, hogy én a szüleimhez megyek, mert a nagybátyám megbetegedett. Amikor ezt elmondtam nekik kicsit furcsán néztek rám. Hát igen... nekik nem lehet a szemükbe hazudni. Ők észre veszik, hogy ha nem mondok igazat. Szerencsére nem akadékoskodtak.

-Indulhatunk Harry? - kérdezte Kim.

-Persze. Irány Los Angeles!

-Akkor irány az Oxford street ahol végre találkozok eltitkolt ikertesómmal - mondta Kim.

Elég feszült volt a hangulat az úton. Mikor megérkeztünk szerencsére hamar megtaláltuk Brooke-t. Tényleg nagyon hasonlítanak egymásra.

-Pont mint az ikrek - mondtam szórakozottan.

-Nagyon vicces vagy Harry, de most menjünk és öltözzünk át, mert nektek ha jól tudom 1 óra múlva indul a gépetek - mondta Brooke.

-Rendben - mondta Kim - akkor 5 perc és itt vagyunk.

-Okés, de siessetek.

*Brooke szemszöge*

Nagyon izgulok. Pár perc és találkozom leendő lakótársaimmal. A legnagyobb bajom az, hogy alig ismerem Kimet. Nem tudom milyen szokásai vannak, hogy milyenek a mindennapjai. Semmit nem tudok róla. Na most erőt veszek magamon és bemegyek ebbe a házba. Elég gáz, hogy már itt állok egy ideje és nem merek bemenni pedig itt lakom már egy ideje... Ezt a gondolatot még tudatosítanom kell magamban párszor.

-Sziasztok! - köszöntöttem a többieket akik a kanapén ültek és éppen tv-t néztek.

(Harry persze nem volt ott) 

-Szia Kim! Na elutazott szíved csücske?? - viccelődött Louis.

-El sajnos - mondtam tettetett szomorúsággal az arcomon.

Huhh... ez megvolt most már csak a szobámat kéne megtalálnom. Na nézzük itt ki lakik. Benyitok és egy szőke lány ült az ágyon.

-Na ez meg ki lehet? - kérdeztem magamtól gondolatban.

-Szia! Mit szeretnél? - kérdezte kedvesen.

-Ööö.... semmit csak beköszöntem - mondtam majd villantottam feléje egy mosolyt és már kint is voltam.

A következő szoba az enyém volt így nem kellett több idegennel találkoznom.

*Kim szemszöge*

A repülőút  nagyon-nagyon hosszú volt. Főleg zenét hallgattunk és szunyáltunk. Máshoz nem nagyon volt kedvünk és erőnk se. Én gondolataimba merültem majd elaludtam.

-Kim, ébredj, megérkeztünk - hallottam Harry hangját.

Leszálltunk a gépről, elfoglaltuk a szobánkat majd kezdetét vette a nyomozósdi...

~2 nappal később~

*Sam szemszöge*

Kim mostanában nagyon furcsa... Valami történt vele. Megpróbáltam már többször is kifaggatni mi baja,de semmit nem árul el.

-Szia! Bejöhetek? - kérdeztem.

-Persze, gyere csak - mondta Kim - mi járatban erre felé?

-Csak benéztem, hogy megkérdezzem áll e még a péntek a fiúkkal vagy van más programod?

-Öööö.... mi is lesz pénteken? - kérdezte, majd egy kicsit elpirult.

-Na ne mondd, hogy elfelejtetted? A srácokkal megyünk egy elegáns partira ahol csomó híresség lesz. Még ruhát is kéne vennünk. Mikor megyünk vásárolni? - kérdeztem.

-Ööö... nekem bármikor jó - mondta Kim vigyorogva.

Nem hiszem el, hogy elfelejtette. Ennyire nem lehet szar az emlékezete. Egész hétvégén erről dumáltunk. Valami nagyon nem stimmel ezzel a csajjal.

-Mit szólnál hozzá ha holnap délelőtt bevetnénk magunkat a plázába?

-Benne vagyok.

*Brooke szemszöge*

Na most nagyon ki vagyok akadva Kimre. Ezt azért mégis megemlíthette volna. Na úgyis minden este dumálunk úgyhogy majd az orra alá dörgölöm.

-Szia tesó! - köszöntött Kim.

-Szijja! Hogy haladtok a nyomozással? - tudakoltam

-Hát... nem túl fényesen. mondhatjuk úgy is, hogy semmivel nem vagyunk előrébb.

-Ohh... értem. Ja jut eszembe nem felejtettél el valamit??

-Mit is??

-Azt, hogy pénteken valami flancos partira megyünk a srácokkal. Kicsit furán nézett rám Sam mikor megkérdezte, hogy akkor megyek e...

-Jujj, tényleg. Bocsi.

-Valamit kell még tudjak drága tesókám életéről?

-Hmm... nézzük csak. Ezek szerint Sammel már találkoztál. Ash hazajött már?

-Ki az az Ash?

-Louis csaja és a barátnőm.

-Nem még nem találkoztunk, de jó, hogy mondod legalább nem égek azzal, hogy nem tudom hogy hívják az egyik legjobb barátnőmet.

-Még valami?

-Asszem nincs semmi.

-Na jó éjszakát. Én megyek aludni. Kicsit kifáraszt ez a megjátszósdi.

-Jó éjt, szép álmokat.

~reggel a konyhában~

*Sam szemszöge*

-Reggelt! - köszöntem a srácoknak.

-Neked is - mondták ők is.

-Kim hol van? Ma vásárolni megyünk.

-Szerintem még húzza a lóbőrt - kaptam meg kielégítő válaszomat Liamtől.

-Na megyek felkeltem, aztán elkapkodják előlünk a szép ruhákat...

-Jó reggelt Kim! - keltegettem. Ilyen se volt még, hogy Kimet nekem kelljen kelteni. Általában ő kel fel először.

-Hány óra van? - kérdezte nyűgösen.

-9:57

-Ohh... értem akkor most fel kéne, hogy keljek ugye?

-Igen, valahogy úgy.

-Mindjárt megyek le. Kicsit összekapom magam.

-Rendben.

~pár órával később~

-Megjöttünk - kiáltottunk egyszerre mikor megérkeztünk.

-Én most felmegyek egy kicsit pihenni. Rendben? - kérdezte Kim.

-Jó, én addig kicsit átmosom a ruhákat.

-Jójó.

Nagyon jól telt a napunk. Találtunk két szupper ruhát.

Az enyém:

Kim ruhája:

*Kim szemszöge*

Ma sem mentem túl sokra, de még itt van a délután is...

Bekapcsoltam a laptopom és látom, hogy rengeteg üzenetem van.Megnéztem kitől jöttek és mind egytől-egyik Brooke -tól. Gyorsan írtam neki.

-Mi történt? Valami baj van?

-Végre, hogy írsz! Én sajnálom, de nem bírom tovább. Ma vásárolni voltam Sammel és asszem pár kérdésére fura választ adtam... Szerintem sejti, hogy nem én vagyok te. Ma is 9:57-kor keltem fel, pedig (mint megtudtam) te kelsz fel először.

-Brooke, én nem várom el tőled, hogy olyan legyél mint én, de egy kicsit még bírd ki. Jó? Meg tudod tenni?

-Nem, sajnos nem. Van még valami amit el kell, hogy mondjak neked...

-Mi lenne az? - kíváncsiskodtam?

-Ajj... hol kezdjem...

-Az elején pls.

-Na jó dióhéjban annyi, hogy azt hiszem belezúgtam Zaynbe...